Módszer

Több motoros készség egyidejű fejlesztése
A jégen látható robbanékony gyorsaság és az elit korongkezelés nem csupán az izomerőn múlik. A modern jégkorongozás valójában az idegrendszer és az izmok közötti kommunikáció csúcsteljesítménye. Az edzéseinken alkalmazott progresszív túlterhelés (progressive overload) nemcsak a fizikális állóképességet célozza meg, hanem az kognitív képességeket is. A több motoros készség egyidejű fejlesztése során a mozgások koordinációja és automatizálása a cél.
Neuroplaszticitás célkeresztben: Az agy képes új idegrendszeri kapcsolatokat kialakítani. A folyamatosan változó, reaktív ingerek hatására a játékos motoros kérge rákényszerül, hogy folyamatos mikro-korrekciókat végezzen a másodperc tört része alatt.
Keresztezett vezérlés és agyféltekei kommunikáció: A jégen történő komplex mozgások során a két agyféltekének folyamatosan kommunikálnia kell egymással.
A jégkorongozás egyik legmagasabb szintű multi-tasking folyamata a kéz és a láb független vagy éppen összehangolt mozgatása. Ez a fajta végtag-disszociáció és koordináció az egyik legnagyobb kihívás az emberi idegrendszer számára.A játékosok többsége azért lassul le, ha cseleznie kell, mert az agyuk nem képes különválasztani a korcsolyázási ritmust a botkezelési ritmustól. Ezzel a módszerrel a játékosok az eszközökön maximális korcsolyázó sebesség mellett céltudatosan mozgatják a korongot. Mivel a mozgásminták beégnek az idegpályákba, a játékosnak meccs közben nem kell a korongra néznie – a figyelme felszabadul a taktika és a játék olvasására.
Céltudatos korong mozgatás
A céltudatos korongmozgatás azt jelenti, hogy a játékos nem csupán terelgeti a korongot a botján, hanem a mozgás minden másodpercében tudatosan, egy konkrét taktikai cél érdekében pozicionálja azt – Ez a folyamatos kontroll teszi lehetővé a védők kijátszását, a tiszta lövősávok megnyitását és a tökéletes passzszögek kialakítását.

Fokozott túlterhelés
A játékost olyan helyzet elé állítjuk, ahol egyetlen külső ingerre azonnal egy második, reflexszerű választ kell adnia. A kezdeti nehézségek és hibázások után az agy és a mozgásvezérlés adaptálódik. Nem maga a reakció ténye a legfontosabb, hanem a válasz minősége: mennyi idő alatt és milyen pontosan képes a játékos végrehajtani a mozgást szűk területen, maximális sebesség mellett.

